A Utopia wikiből
Az analóg jel egy folyamatosan változó jel idő és amplitúdó szerint egyaránt. Leginkább abban különbözik a digitális jeltől, hogy az apró ingadozásoknak, hullámzásoknak is van jelentésük.
Az "analóg" szó az ok és a következmény közötti analógiára utal. Gyakorlati értelemben véve ez az analógia vonatkozhat például a feszültség be és a feszültség ki, áram be és áram ki, hang be és frekvencia ki párosokra.
Az analóg jel a közvetítő eszköz valamilyen tulajdonságát használja ki a jel információtartalmának továbbításához. Elektronikus értelemben a leginkább használt tulajdonság az, hogy a feszültségváltozást szorosan követi a frekvencia, az áramerősség és a töltés megváltozása.
Bármely információ, amit egy analóg jel szállít, gyakran egy fizikai jelenség mérhető változásának kifejeződése. Ilyen például a hang, a fény, a hőmérséklet, a hely, a nyomás. Ennek megvalósításához a jel valamilyen jelátalakítón megy keresztül.
Például egy analóg hangfelvételnél a hangok által a levegőben okozott nyomásváltozások a mikrofonban is változásokat idéznek elő, minek hatására a mikrofonban úgynevezett hangáram indukálódik, melynél a feszültség amplitudója hordozza a hang tulajdonságait. A hangerő növekedtére például a keletkező hangáramnál a feszültség-ingadozás következik be, mégpedig úgy, hogy a feszültség amplitudója növekszik, a frekvencia viszont nem változik. Frekvencianövekedés a hang magasságának növekedése esetén történik.
Az analóg jelfeldolgozásnak a legnagyobb hátránya az, hogy minden rendszerben létrejönnek véletlenszerű változások, úgynevezett rendszerzajok. Amikor az analóg módon rögzített információt újra és újra lemásolják, vagy nagy távolságokra továbbítják, ezek a véletlenszerű, nem kontrollálható változások válnak uralkodóvá és jelentős mértékben torzítják az analóg jelet. Elektromos analóg jeleknél ezek az adatveszteségek csökkenthetők árnyékolással, jó minőségű összekötettésekkel, és különböző kábeltípusokkal, mint például a koax kábel.
A zaj hatására az analóg jel teljesen elveszhet, vagy visszaállíthatatlanul eltorzulhat. Ezért szokták az analóg jelet felerősíteni küldés előtt, hogy a fogadó rendszernél már gyengült részek is visszaállíthatóak legyenek. Ezen eljárás nagy problémája, hogy az erősítés során a jel mellett a zaj is felerősödik.
Az analóg jelek továbbításának egy másik módszere a moduláció használata. Ezen eljárás során valamilyen alaphullám (például egy szinuszosan változó hordozó hullám) valamelyik tulajdonságát megváltoztatják. Az amplitudó-moduláció (AM) a forrásinformáció szerint változtatja (modulálja) az alaphullám amplitudóját. A frekvencia-moduláció (FM) az alaphullám frekvenciáját modulálja a forrásinformáció szerint. A rádiókon látható AM és FM felirat is azt mutatja, hogy az adott rádióadó milyen modulációs módszerrel továbbítja az adást szállító rádióhullámokat. Más technológiák, mint a hullám fázisának modulációja szintén jól működtethetők.
Az analóg áramkörök az információt nem alakítják át kvantálttá, azaz digitális formátumba. A jelet vivő mechanizmus a körben végig állandó a rendszer elejétől a végéig, legyen szó akár hangról, fényről, nyomásról vagy hőmérsékletről.
