Nemrég írtam, hogy a legjobb sztorikat az élet szüli. A fene gondolta volna, hogy ilyen hamar újra megajándékoz egy élménnyel. Másik bevezető az is lehetne, hogy jó ideje gondolkodom azon, írni fogok elfeledett készülékekről, amelyek mai napig röhögve megállják helyüket a "High-End"(erre még visszatérünk) rengetegben.

Mostanában keveset foglalkoztunk az Avantgarde Acoustic hangsugárzókkal/ elektronikákkal. A Merlin Audio téli álma közben úgy alakult, hogy a hazai forgalmazás lekerült Kiskunmajsára az UsaAudiohoz. Szabolcsot, aki a céget viszi régi időkből ismerem és rendszeresen tartottuk a kapcsolatot. Csütörtökön egy igen jó hírrel hívott fel.

 Biztos vagyok benne, rengetegen emlékeznek a valamikori MusicTeleVision-o(ö)s 120perc reklámjára, ahol a csávó lengeti a póréhagymát és megy valami felénk idegen muzsika alatta. Igen, a Front242 Tragedy for you- ja volt az. Gúnyos mosoly ült a szemem sarkába, amikor ez a lemez került elő.

Kedves Nagyérdemű, Kedves Mélyen Tisztelt Publikum, Kedves Egybegyűltek! Az effajta cikkek(?) írásában a leggázabb bevezetőt írni. Ahogy a Vatera mondja, ha hirdetést akarsz feladni, a hirdetés címe legyen figyelemfelkeltő és informatív egyben. Mindig elbaxom, mert csak kiírom a termék nevét, gondolva az magát eladja. Majd kiderül: KONDO KSL-Vc(!)

Érdekes, vagy sem, de tényleg az élet a legnagyobb művész. Ki gondolná, hogy élete egyik legjobb, de vélhetően lehet legjobb "hangját" egy mobiltelefonon hallja?

A nagy Audio Note szobában álldogálva elköhintettem egy olyat, hogy jó ez az erősítő, megér egy misét. Gyorsan hozzá is tettem, a műszaki speckót, egyéb halandzsát kérném digitális formában, mert ahhoz én nem igazán érteni. Persze azt is megpendítettem, hogy lusta vagyok, így Isten tudja mikor. Most érzem, ha megvárom a műszaki részt, sose lesz kész, így hagyatkozom a nagy műgonddal elkészített kis Audio Note tájékoztatóra eme téren, max később pótoljuk ami kimaradt.

Ja, üzenem analognak, ellopta a kafa képet, amit ide szántam, de egye fene, beelőzött :)

Nem, nincs semmi értelme a címnek, csupán némi Szalon barna után ezt kezdtem dúdolászni és mire ráébredtem, semmit nem jelent, már késő volt. Kerestem a megoldást, hogy nincs a banán fán, vagy valami olyasmi torzóját, hogy nincs a banán-dugó- fán, de ez is nagyon gyenge probálkozásnak bizonyult.

Rövid telefonbeszélgetésünk záró akkordja volt, hogy nézzek fel, ha arra járok. Mondom Tamásnak: OK, pénteken megyek.

Tamás barátom, aki a "Kürthy", hosszú évek óta a Merlin Audió emblematikus figurájaként tengette életét ("a bajuszos"). Valahol a '90-es évektől dereng fel, amikor kapcsolatba került a Merlinnel. A történet hamar megérintette és vált fanatikussá. Megszállottságában szerintem észre sem vette, hogy beköltözött a Merlinbe és napjai nagy részét "ott" tölti. Rövidke idő után István (Csontos) jobbkezévé vált , a nap 24 órájából 25-öt a zenének és a Merlinnek szentelt. Demózott, pakolt, koncertekre járt, a levelezést intézte, árlistát gyártott, HES- t szervezett és nincs olyan dolog, amit ne csinált volna. Ő volt az, aki Istvánnal volt az utolsó napokig, tolta a Merlin szekerét.

 Új lakótárs. Talán holnap... Nem rossz :)