Mert a zenészek is biztos hallgatnak zenét, de tuti nem magukat :)

Lassan egy hete döglök itthon, valami nátha szerű xart benyaltam. Egy hete megy a kis hifi és az fogalmazódott meg bennem, vannak rendszerek, melyek szépen, vagy helyesen szólnak. Ezek általában jó nagyok és jó drágák. Meg vannak ilyen kis gyöszök, amit csak egyszerűen jó hallgatni. Mennyire lenne sikeres pl egy kiállításon? Nem tudom. Semmi érdekes nincs a hangjában, amire felkapná a fejét a nagyérdemű, de valahogy, mégis képes megmutatni, mi a jó pl az egyébként háromakkordos Lou Reed zenéjében. De ennek mindegy mit tettem be és honan szól (DVD, CD vagy youtube), ez letolt mindent és egy hete hű társam a lábadozásban. Igaz, közben melóztam is, volt olyan koncert, ami úgy ment le, szinte semmit nem hallottam belőle, így kezdtem elölről, de nem tudtam megunni. Sőt, a munkaidő hivatalosan 5kor lejár, volt, amikor még 7kor itt ültem és pötyögtem (csak meg ne tudják, örök homeOffice-ra ítélnek).

Na, mindegy is, de érdekes ez a mérce és a két jól szól: ami elő odaülünk és elemezgetjük, meg ez, ami csak szól, szürkén, semmi sallang, mégis jó.