utopia

Maradt bő 3 méter, adta, hogy kijön 2 táp a szubokhoz. Persze, csak méteresek, maradék méter széthúzva védőföldnek. Nem cifráztam szét, szokásos vérolcsó dugók rá. Bedugtam, aztán már motyogtam magamban, azt írom: mondanám, hogy jobb lett, de nemigazán hallom. Aztán kimásztam a hifi mögött lévő sikátorból és jött a meglepi. Ez renbetette a tölcsért. Bauhaus, aztán a vasárnap RLC-Lacival és Kökénnyel rongyosrahallgatott Csík CD (volt egy kis CD-DAC móka, Quad, ANT, Quantic). Elég ba*ó lett. Persze semmi extra, csak szól. Csak baromi jól. Elég FALas lett. Ha nem is tökéletesen olyan, de sikerült csinálni, két nagyon hasonló hangú rendszert :) Végül-is, minden út Rómába vezet. 

Elfogyott a Monster, de lehet kell még egy tápdrót a Model5 erősítőbe is. Fene tudja, de úgy tűnik, szeret magával házasodni. (AN-B van most benne) Elég bugis, marad. Ha nem leszek lusta kivenni, bepróbálom az SPc-k helyére a kis motyón, de azt csak nem pofozza le. De sanszos a tisztes helytállás. 

...

Van még három sztori, csak idő nincs. Lehet négy? Ja, négy...

...

Pásztor Anna azért a FALon jobb, de itt se rossz... (Kökény érti :) )

Copy-pasta, mert megjegyezni nem tudom... 2SK180 unity coupled SE. Elég mutatós, előzményeket látva, rossz nem lesz. Az a kérdés,mennyire lesz jó :) Az Audio Expon kiderül. Ha fel nem robban, ott lesz. Alakul a buli :)

Két nap híján már 5 hónapja... Azóta mennyi dolog változott... De a Ministry cipősdobozban is Ministry volt :) 

Szakaszhatár, vagy mérföldkő, amikor elérünk valamit, ami a folyó projekt egy fontos állomása. A Monsterrel való játék elért egy ilyen pontot, ekezdett szólni.

Persze, ehhez az is kellett, hogy elkezdjen nem szólni és ebben sokat segített a Clawfinger album. Többször volt már erről szó, hogy sok esetben a rendszereket nem egy kamarzene akasztja meg, ami, ha a rendszer nem eredendően bőrzalmasan rossz, simán lejön és élvezettel hallgatható. Nem túl bonyolult, nagy dinamikai kontrasztok, ritmus és tempóváltások nincsenek és egy olcsóbb rendszer is, ha az jól van válogatva képes közvetíteni a zenét. Az más, hogy esetlegesen a hangszerek hangjának, színének egy része örök homályba vész, de ez a rendszer inkább elfed, mintsem többet akar mutatni, így nem lesz bántó. Cserébe a zúzós metál az megkéri a magáét. Az, ha nincs meg az erő, a lendület, kellemesen simogatva nem az lesz, amit várunk.

Ez indította el a gatyamadzag lavinát, pontosabban ez kukázta a gatyamadzag ötletet, amikor rémségesen szólalt meg. Most jó. Persze, hozzányúltam, de most ez is élvezetes. Ez állítólag vízválasztó lemez, kizárólag CD-ről, amit 2002-ben remastereltek (Simon Heyworth és Fripp). Újraértelmezték a 30 évvel korábban, egy furgonban, kazettára felvett koncertet. Tényleg veszettebb lett. Hozza a tölcsér a Monsterrel, némi rásegítéssel, de arról holnap.

Járódik a kábel (éppen Bauhaussal), de a magasakhaz bepakolt villás csatlakozó elég instabilnak bizonyult (nem lehetett az egész villát befogni, kisebbet terpesztett, mint a csatlakozó), így oda bepróbáltam egy köztes banándugót, ami szorírtós is és fogad is egy másikat. Erősítőbe a mély és közép dugója befogatva szorítósan, ez a köztes dugó a banánhüvelybe, amibe a magas pucér drótja beszorítva és a végére bedugva a supertweeter banádugója. Szép tákolány lett, viszont ez a dugó elette a magashangok egy részét, így zsákutcának bizonyult.

Csak röviden, mert este lett...

2,5méteres triWire lett levágva. A magasnak külön húztam egy párat, a közép és mélyet egy banándugóra forrasztottem erősítő oldalon. A magasnál nyitva hagytam, hogy át tudjam kötni a mélyről ezüsttel, mint a gatyamadzag esetén. Ott nem működött a triGatyamadzag. Lehet kár volt, mert ezzel működni látszik. Persze a villa kicsi lett és csak valami totál életveszély módon tudtam befogatni.

Lou Reed koncert kétszer lement, mire összetaknyoltam, de legalább jól beette magát az agyamba.

Első startnál, minden a két hangszóróról szólt. Kb fél óra múlva középről és két hangszóróról, kb 1 óra után, vagy fene tudja hol jár most a koncert, kezd levállni és a szteró alakul. A koncert koncertebb, kezdenek a gitárok vágni és megjelent a basszusgitár is. Gyors és jól reszel, de kezd kirajzolódni Fernando Saunders jellegzetes, finom  játéka. Nem kiabálom el, de lehet találtunk egy minimálpénzes, de jó madzagot. De bejáratással dicsérjük a napot.

Tamásnál pakolászva találtunk ilyen kábelt. Amikor már nem volt más, ezzel kötöttük be a FAL-at. Jó volt... Az Avantgarde rendszerbe tervezem a gatyamadzag helyett, meglátjuk :) (18-19 méter volt szállítva,  megÁFÁzva vagy 25ezer)

Bővült az információ a kiállítással/kiállítókkal kapcsolatban, többiről később, de, ha minden jól megy, pl Mészáros Jani új hangszedöje is kint lesz (kb egy-két hete azt mondta, belehúz, hajrá!!!)

Addig is csemegézzetek a weblapon.

https://www.audioexpo.hu/

A szokásos tölcsérkritikára lettem figyelmes egy facebook csoportban, igaz, már óvatosabban fogalmaznak a "nekem nem tetszik"kel. De a tölcsérhang mai napig téma, pedig már ezerszer megrágtuk a szfériukus hornok és anyagának lényegét, hogy az ne vigyen be színezést a hangba. Egy Goto Unit videót keresve találtam ezt. Itt maszekban gyártanak tölcsért és 1 perc környékén beszélnek a sufnitölcsérbe, de már itt is alig lehet nazalitással talékozni. Van valamennyi, de a hagyományos, egyenes oldalalú tölcsérekhez képest elenyészű. Persze, ebbe benne lehet az üvegszál is. Az Avantgarde pl első tölcséreit szintén üvegszálból készíttte, de azok saját hanggal rendelkeztek, így kerestek más, olyan -mű- anyagot, ami a hallható tartományban nem rezonál. Ha hozzátesszük, hogy a tölcsér görbületét nem egy minta mellett alakították ki, hanem gondosan megtervezték és preccízíós gépsoron gyárották le, belátható, hogy ez a nazalitás csökkenhet. De valójában meg kell hallgatni, aztán kiderül, hogy mégse igaz minden tölcsérre, hogy tölcsérhangja van.

Viszont, a videó egész jól szemlélteti a tölcsérek hatását, amikor a kocsonyát bökdösik vele. Meg az egész megéri, hogy kitegyük. Kár, hogy nem érzékelhető, mekkorát is szól valójában.