utopia

A Fred Perry mindenkinek mást jelent. Mást az angoloknak, mást a németeknek. Mást a punkoknak és mást a teniszezőknek. Nekünk magyaroknak sok dolgot jelenthet, nekem főleg azt, hogy a Petőfi Csarnok kistermében szocializáldtunk. Itt szívtuk magunkba az akkor még távolinak tünő, modern, fejlettebb nyugatot. Mindezt az ott játszott, itthon, bár máshol is, erősen rétegzenének számító elektronikus zenét, kiemelten az EBM-et. Mennyire volt jó, vagy sem, az vitatható, de adott valami olyan érzést, amit az, amikor hosszabb,, rövidebb időre, külföldre utazol, elfelejted a hazai bénázást, arra az időre Te is kühoni vagy. Valami ilyen érzés volt ezen az elektronikus hullámon utazni.

A Nitzer Ebbet,1991. decemberében láttam, hallottam -élőben- először és utoljára. De a Nitzer jóval korábban megvett. Két kimagasló név futott akkor, a Front242 és a Nitzer. Ízlés dolga, nekem, akkor, a Nitzer Ebb lendülete, tempója jobban feküdt.

Nem megszokott hifista zene, talán ezért is baromi jó polgárpunkasztani, amit rendszeresen elkövetek, hogy a bambák pislogjanak és elmondhassák, ilyen rendszerhez, nem ilyen zene tartozik. Dehogy-nem. Sokkal jobban megfingatja a rendszereket, de ezt senki nem hifis füllel hallgatja. Ez kb mindegy is, inkább csak akartam egy posztot, és mélázzunk el azon, hogy volt egyszer egy Nitzer Ebb

Elégge megfogja ez a néhány hurkapálca. Maga a 30 mm-es MDF is elég merev, de ez a keresztezgetés egész koppanóssá teszi. Kiváncsiságból beleböffentettem a dobozba, szép öblösen szólt vissza.

Talpak levágva, szerintem holnap festés, aztán ragasztás. Csötörtök-péntek fedőlakk, szombaton tervezzük összerakni. De elég nehéz lett, elég lesz mozgatni...

- hogy akarod elvinni?

- azt még nem tudom :D

A prés alatt. Márhogy, az utolsó, külső furnérok. Hossz és keresztmerevítők leszabva. Elég merev a doboz, de a supertweeter vonalában és az alsó C90 alatt lesz az élére állított, 30x40es "rudakkal" merevítve. Sarkokban 45°-os letörések várnak még beragasztásra, aztán jöhet a talpa, a végén a készre lakkozás. Több meló ez, mint első blikkre tűnt.

Előlap ragasztása folyamatban. Elkel egy-két párhuzamszorító. De alalkul. Laci (RLC) azt mondja, hétvégén jó lenne befejezni... Ember tervez... Még van a sztorinak egy kritikus pontja, a supertweeterek vezetékeinek felforrasztása. Egy véknyan felvitt és roppant sérülékeny rézszalagra kell majd felgyógyítani a madzagot. Ezt érdemes előkészíteni, hogy szereléskor ne érje baleset ezt a szalagot. A másik fele, amire holtbiztos, hogy nem vállakoznék, a supertweeter szabályozójában ki kell cserélni a gyári drótokat KSL SPz-re. Két, jól eldugott, kb 4-5 cm-es darabka. Bónusz, a membránig futó SPz-k beforrasztása a szabályzóba. Miért lett beépítve? Nem tudom... Lehetett volna külön dobozba is tenni és a tetejére, de így talán jobban érvényesül a D'appolito hatás. Meg így coolabb :) 

előzetes "látványterv" by photoPaint kétperces lentebb

Kezdünk fáradni. Fejben is, fizikailag is. Az eleje még nincs beragasztva, de talán holnap. Az un U már ragasztva(két oldala, hátulja és teteje. Talpat újat vágunk. A Supreme S féle talppal elég zsibi. Az eleje követni fogja az előlap szögét.

Néha ToMPit meglepem egy kis aprósággal, most éppen egy Ortofon tesztlemezt szereztem neki. Ez az a régi lemez, amit már talán a HFM (vagy HFP? HFM) hasábjain is méltattak, mennyire jó képat ad a rendszerek tudásáról. Ezt annyira nem osztom, de alapvetően nekem is megvan és azt tudom, ha valaki jön hallgatózni, általában az én zenéimtől kiszaladna a szobából (azokat csak Zselónak merem egyből feltenni, másoknak, csak adagolva lassan), mindenesetre ez elé ha bárkit leültetek, nincs azzal gond, hogy nem tetszik neki. Olyan válogatás, ami nem csak összevissza dobok veréséről szól és nincs -még- benne semmi hatásvadászat, csak kellemes muzsika. Na ezzel a lemezzel ugrottam be hozzá pénteken.

Nem is annyira egyszerű. A hangszórókat rögzítő betétanyákat, ha előre betekerjük, a furnér ragasztója eltömíti, így a 0,7mm vastagságú furnéron azokat elő kellett fúrni, de könnyen felszakad. CNC elő, egy furatsablon legyártása, majd a furnér beszorítva a sablon és egy másik bútorlap közé. Nagy fordulatszám, kis előtolás. A próbán kb a harmadik furat már szép kerek lett. Megúsztuk, egy se repedt fel és még fedésben is van az előlapi furatokkal... Belső oldalak már lefurnérozva, a külső később.

Ez rövid lesz. Csupán annyi, megjött a furnér a FAL-hoz. Bizonytalan volt a szín, de sikerült a tölcsér színéhez nagyon hasonlót találni. A kürtök fénye ezt kicsit elütönek mutatja, de kb azonos és a felületkezelés majd ezt áthidalja.

De, hogy kicsit több legyen, megtoldom egy erősítővel, aminek utolsó csavarját ottjártamkor húzták meg és a kezembe nyomták, hogy hallgassam meg. Ez afféle mindentvivő. Járódik lassan másfél órája, de ez majd kap egy teljes posztot.

Mondják a birkózók. Na, mi is mögékerültünk a doboznak és elkezdtük a hátlapot kifaragni. Annyira belejöttünk a CNC-be, egész hamar végeztünk, így kénytelen voltam még nekiesni az egy szem 4,7 mikros kondival zsúfolt "keresztváltónak". Nyilván annak nem lehet nevezni, csak az AMT magasat vágja meg 12 kHz-en. Volt némi para, hogy a páka 100 Wattja kevés lesz, de nyüglődve megoldotta. Közben megfüleltük Laci újabb próbálkozását egy kis sugárzó személyében, igen korrekt lett.

Furnér holnap jön, pár nap szünet, míg az felmegy, de gyorsul a dolog.

Ma már a közelébe engedtek... Tök jó buli, csak a porszívó nem sokáig bírja, eldugul az apró faportól. De alakul...