utopia

digital world - analog minds

Melyik törpét? Alto kontra Moth

Ezeréves tartozást próbálok most letudni. A sors fintora, mire megszületett az ide kerülő rövidke szösszenet, szinte okafogyottá is vált, ha nagyon szigorúan veszem. De minket kevésbé ráz meg, mi kapható kereskedelmi forgalomban és mi nem, így mégis lesz értelme.

A high-end alulról kopik*, mondotta bölcsen CsontosI annak idején...

Hogy értsük ezt? pontosan úgy, ahogy. Sajnos sokakban mai napig él a "highend csak drága" sztereotípia és valahogy nem tudnak, vagy csak egyszerűen nem is akarnak a fülüknek hinni, ill meg se hallgatják(néha nem hallják) az árlista alján tanyázó törpéket. Persze nem akarunk közhelyeket döngetni, így ezt csak megemlítettem, ill arra célzok, ha olcsó, ha nem, szerintem belefér ez a kategória. Lehet velük teljes életet élni és hiba lenne azt gondolni, csak másodrendszernek megfelelőek. Másodsorban azért kapartam elő ezt a csontosi mondatot, hogy lássuk, ezek a készülékek valóban kikoptak és velük együtt a gyártók is. Egyébként a kategória ettől jóval szélesebb, de azt gondolom az általam hallott egyéb berendezések hangja alapján (cyrus, onix, mf, linn, naim, ion, heed, stb...), hogy a zavarosból ez a kettő számomra a legelfogadhatóbb. A "miért"-ről csak annyit említenék meg, hogy komplex zenei élvezetet nyújtanak és itt le is zártam a dolgot :) Ettől már bonyolultabb a kettő között választani, dönteni. Természetesen ezt már csak a használtpiacról tehetjük meg, de szerencsére még onnan néha legalább igen, mivel jelen pillanatban a kategória kihalt, nincs, vagyis előttünk nem ismert említést érdemlő darab. Apropó kategória. Tisztázzuk. Nagyjából konzumcikk áron megvásárolható highEnd. Az Altok utolsó listaára 150.000/db volt, míg a legkisebb Moth elő-végfok 200.000 körül. Mit kaptunk ezért? Cirka 25-30-50Wattot, egy bemenetválasztót és egy hangerőpotit. De nézzük sorba. Azt hiszem a Moth 30-as szériája volt a régebbi, így kezdjük azzal.

Főként elő- végfok megoldásokban gondolkodtak, de régebben fellelhető volt integrált erősítőjük is. Az utolsó eresztés már csak egy passzív előfokkal dolgozott, amihez több végfokot lehetett illeszteni a kívánt igények figyelembevételével. Volt szerencsém együtt zenélni a 30Wszeteró, 60Wsztereó+külső táp és a 100W monoblokk+külső táp verziókkal. Bizton állíthatom, a hangkarakterük tökéletesen megegyezik, csak a teljesítmény növekedéssel -vélhetően a több tartalék és a szeparáció miatt- egyre tisztább, stabilabb, komplexebb. Illeszthető a rendszerhez házon belül készült phono(MC/MM) fokozat és Rega tuningok garmadát is felvonultatták az analóg híveinek, nem megfeledkezve a lemezek tisztításáról sem. Ahogy az egész építkezés mutatja, fiatalos, lendületes, fölös sallangot kerülő hozzáállás, ami tökéletesen ugyanezen szavakkal jellemezhető hang képében köszön vissza. Hibája? Sose lesz megbocsátó. Ami a lemezen, azt kapod. Igen, hibája. A passzív előfok illesztéséből adódóan csak árnyékolt interkonnektet szabad használni. Más esetben irgalmatlan nagy búgással párosult recsegést idézhetünk néha elő, amitől a szívbaj kerülget. Ha egyszer összedrótoztad, ne piszkáld, mert bármikor bebúghat és kiver a frász, ill nem győzöl a hangfalaktól napokig elnézést kérni a megpróbáltatások miatt, pont.

Nézzük a másik versenyzőt. Audio Innovations Alto. Randa, ufóalakú kreálmány, egy roppant sikeres csöveseket gyártó cégtől, ráadásul tranyós. Pfooooooojjjjj, volt az első reakcióm. Nagyon sokáig nem tudtam elfogadni a formáját, így meg se hallgattam, míg-nem került hozzám egy erősítő és egy pár hangfal AN-D madzagokkal. Gondoltam, jó áron van, ennyiért bepróbálom afféle másodiknak, max eladom. Aztán szép lassan egyre többet hallgattam, míg végül maradt nálam és megalapozott valamit, ami miatt ma van halfnote.hu. Így az Alto rendszer eleve szívügyem, de nem lehetne, ha a hangjával nem győzött volna meg. De akkor lássuk mi is volt ez a rendszer, vagyis az a két rendszer, ami készült. Mindkét esetben volt erősítő, CD lejátszó és hangsugárzó. Fontosabb eltérések az erősítő teljesítménye, ami 25-ról 50Wattra emelkedett és a CD kapott egy tunert is a második szériában. Mondanak ezt- azt a két széria hangjáról, ami tuti, van eltérés és ha emlékeim nem csalnak a 25Wattos erősítő hangja hangyafaszával finomabb, de más erősítők esetén ennyi eltérés szinte van a gyártási szórásban. Az újabb rendszer már kompletten távvezérelhető, míg a régi esetén csak a CD. A hangja. Nyugodt, de lendületes(azért csak tranyó). A Moth-tól barátságosabb, elnézőbb  a felvételekkel, így akár mondhatnánk all-rounderebbnek is, de ez ízlés dolga, ki mit szeret jobban. Stabilitása, komplexitása ugyanúgy meg van, zavarba nem jön, de mindenképp egy nyugodtabb hangú rendszer. Hibája talán a CD lézerfeje, ami relatíve hamar behal,de filléres dolog lévén nem gond 6-7évente kicseréltetni.

És akkor melyiket? Sokváltozós kérdés. Ha valaki nem akar sokat bíbelődni, csak letenni valahova a cuccot és hallgatni, szerintem az Alto. Kifejezetten igénytelen rendszer, kívánja a minőségi madzagot,de beéri bármely olcsó Audio Note tyúkbéllel, bár való igaz, meghálál egy komplett KSL SpC, vagy ezüst kiépítést is. Alátét terén is elnézőbb és a lemezek között is kevésbé szór. Nyugodtabb vele az élet és oly ügyesen csap be, hogy észre se veszed. A Moth kicsit más állatfaj. Igaz, nem ordít a nagyon jó kábelért vagy izolációért, frontEnd-ért, de csendben jelez, hogy valami nincs rendben és idővel addig kerget, már a drótjaid sokkal többe fájnak, mint maga az erősítő. Minimumkiépítés a réz KSL és nem érdemes megkerülni a daruma+edzett üveg kombinációt sem. Ez a rendszer nem szépít, nem ver át, cserébe iszonyatosan leköti a figyelmed. Igen, nekem ez tetszik jobban, bár néha jobb, ha az élet egyszerűbb és azt az Alto tudja. 

google találta :)Végezetül előkeresem emlékeimben, mivel is hallgattuk össze a két gazdaságos erősítőt(ugyanis a fotók az asztali gépem vinyóján vannak,ami nem indul el :D ). Szerintem AN Zero CD-vel és vagy AN-K, vagy AN AZ2 hangsugárzóval, KSL SpC madzagokkal + Darumák. Enjoy

 

* napjainkban is. ha így megy tovább, nem lesz Európában 47Lab Treasure széria, mert a bambáknak nem kell olcsó highEnd

**képek, ha hozzáférek

Megosztás

kopik, pedig a Boss öltönyös érti

"...Volt idő, amikor a zenehallgatók elfogadták, hogy egy igényes rendszer ára akár hetvenmillió forint is lehet. Ez a rendszer lett nekünk a standard. Aztán elkezdtünk foglalkozni azzal, miként lehet az árakat úgy lejjebb vinni, hogy közben a minőség megmaradjon. Ez találkozott a gyártók elképzeléseivel is, mert ők is próbálták ugyanazt a minőséget olcsóbban előállítani. A tíz évvel ezelőtti minőséget végül sikerült tized áron összeállítani. Azaz hétmillióból össze tudtam rakni egy komoly rendszert. Meglepő, de ez volt az, amit nem lehetett eladni.

A hétmillió forintos szett megértéséhez ugyanis tudnunk kell, mit csinál az a rendszer. És ezt a hetvenmilliós felszerelésen lehet megérteni. Amikor behozok egy olcsóbb hangfalat ötven-hatvanezer forintért, az a Boss öltönyös ember, akinek a hetvenmilliós cucca van, őrjöng az örömtől, és ugrál a bemutatóterem díványán. Akinek viszont csak pont ennyi pénze van, sokszor húzza a száját, és fanyalog. Hogy miért? A hetvenmilliósnak már iskolázott a füle annyira, hogy felismerje a jót. Végig kell menni a megértési folyamaton..." ( CsI - http://index.hu/kultur/klassz/highend1112/ )